(Ha szakembert keresve jutottál el ide, itt találsz profikat a lerakásra.)

A következőkben olyan részletességgel fogsz olvasni a laminált padló lerakásával kapcsolatban, mint sehol máshol. Ha abszolút kezdő vagy, itt a helyed, de ha már van néhány szoba, lakás a kezed alatt, akkor is lehet, hogy fogsz hallani újdonságot.Lássuk:

Laminált padló lerakása lépésről lépésre tartalomjegyzék:

A.) A szükséges mennyiség kiszámítása
B.) Burkolat eltávolítása
C.) Eszközök, amire szükséged lesz a lerakás során
D.) A laminált padló lerakása
I. Párazáró fólia lerakása
II. Lépészajcsökkentő lerakása
III. Hol kezdj neki?

E.) Az első sor (lehet, hogy peched van)

A.) Szükséges laminált padló mennyisége:

Bár nem közvetlenül a lerakáshoz kapcsolódik, de beszéljünk először arról, hogy mennyi kell a laminált padlóból. A legtöbb videóban 3-5% plusz mennyiséget javasolnak.

Vegyünk egy példát. Adott egy 4,5×5,1-es szoba. Az  23 m2. A 3-5% plusz átlaga 4, szóval számoljunk fel még 4%-ot, így azt lehetne mondani, hogy 23,92 m2-re lenne szükség. Egy átlagos laminált padló mérete 128×19.2 cm, vagyis egy panel 0,24 m2.

A példa kedvéért vegyük úgy, hogy a hosszabb oldalra párhuzamosan kezded el rakni a laminált padlót. Vagyis 450 cm-t kell sorba leraknod. Pontosabban 447 cm, mert 2×1,5 cm lesz durván a dilatációs hézag. A 19,2 cm-es panel szélességgel 23,28 sort kell kiraknod. Mivel csak egész szálaid vannak ez 24 sornyit laminált padlót jelent, amiből 0,72 sor vágási veszteség lesz. Ez a vágási veszteség az egész 5,1 m szakaszon meglesz. Ez 0,7 m2 vágási veszteség kapásból (0,192×0,72×5,1 panel szélességxleeső százalésxszoba hossz). 0,22 m2 vágási veszteség marad még, ami kevesebb mint egy lap, és még nem beszéltünk a rövidebb oldalon leeső darabokról, az esetleges beugrónál kivágandó részekről (pl:ajtó), sem az esetlegesen sérült lapokról. Mert könnyen lehet, hogy 1 lap klikk rendszere sérült lesz, és emiatt nem lehet majd felhasználni. Mert mindig van egy lap, ami sérült. Vagy úgy kerül a csomagba, vagy a szállítás során odaverődik valamihez.

A laminált padló lerakásakor minimum 5% vágási veszteséggel számolj! De minél jelentősebb a lerakáskor a hosszanti futás (pl: folyosó, keskenyebb helyiség), minél több a beugró, és a helyiségek száma, annál inkább haladj a 10% felé. Én a magam részéről még ha laponként is kiszámolnám, hogy mennyire van szükség sem mernék 8% vágási veszteségnél kevesebbet venni 50 m2 alatt.

Egy 100 m2-es egy terű téglalap alapú helyiségnél egészen más lesz a vágási veszteség, mint ugyanazon 100 m2-en, ahol összesen 3 hálószoba 1 amerikai konyhás nappali, egy előszoba van.

A fel nem használt elemek jól fognak jönni, ha esetleg egyszer cserélni kell egy elemet, mert az megsérül. De vannak egész jó öltetek megmarad laminált padló felhasználására akár falon, akár ágyfejvégnek.

Haladjunk tovább, mert egyenlőre még semmit nem raktunk le a lamináltból.

B.) Korábbi burkolat eltávolítása a laminált padló lerakása előtt:

Számtalan burkolat lehet, amit bontani kell: ragasztott hajópadló, vakpadlós csaphornyos parketta, járólap, linóleum, úsztatott laminált padló. Minden olyan burkolatot el kell távolítani a laminált padló lerakása előtt, ami nem felel meg az alábbi követelményeknek.

1.) Sík: Az aljzat legyen sík, lehetőség szerint álljon vízszintbe. Bár van, amikor a laminált padló lerakása során szándékosan lejt az aljzat (pl: nem összeegyeztethető szintkülönbségek miatt), törekedni kell arra, hogy minél inkább síkba legyen az aljzat.

2.) Egyenletes, sima: Hiába sík az aljzat, ha az nem egyenletes. Ez a legfontosabb szempont, amit figyelembe kell venni a laminált padló lerakása során. 2-3 mm 1-2 méteren belül. Ennyi különbség a megengedett. Tégy egy laminált padlót élével az aljzat különböző pontjaira, és nézd meg mennyire fekszik fel az aljzatra. A legjobb lenne a vízmérték. Ha van 3 mm-t meghaladó a szintkülönbség, mindenképpen ki kell önteni az aljtatot.

Az aljzat hibáit nem lehet korrigálni alátéttel. Az nem megoldás, hogy 5 mm egyenlőtlenséget az ember 5 mm-es alátéttel próbál kompenzálni. Bár az alátét némiképp fel fogja venni az aljzat egyenlőtlenségeit, de terhelés hatására tovább fog tömörödni. Ez először a padló nyikorgásához, később a klikkrendszer sérüléséhez, az illesztés szétválásához fog vezetni.

A laminált padló lerakása előtt nagyon fontos az aljzat egyenlőtlenségét aljzatkiegyenlítéssel javítani. Az aljzatkiegyenlítés egy elég velős téma, mind a szükséges eszközökről, és mind az aljzatkiegyenlítés folyamatáról külön cikkekben foglalkozunk.

A komolyabb egyenlőtlenségeket lehet előbb glett anyaggal, vagy akár csemperagasztóval is eltüntetni, majd a durvább hibáktól mentes aljzatot ki lehet önteni. A laminált padló lerakása előtt egyenletes aljzatot összehozni nagyon fontos. Az aljzatkiegyenlítő megfelelő alapozás mellett önthető betonra, járólapra, szélsőséges esetben még parkettára is. De az aljzatkiegyenlítés egy másik téma.

Persze előfordul az, hogy vakpadlóra fektetett parketta eltávolítása után magán a vakpadlós aljzaton nincs egyenletes felület.  30-40 év alatt várhatóan vetemedtek már sokat, hogy ez előfordulhasson. Ezeket is megfelelően szintbe kell hozni. Ezt nem lehet kiönteni, mert teljesen más szerkezetről van szó. A párnafákat javítani kell, vagy cserélni.

3.) Stabil:Ha van egy egyenletes, sík aljzatunk, de az nem stabil, nem ér semmit. A leggyakoribb, hogy már meglévő, korábban vakpadlóra tett parketta felületére szeretné az ember a laminált padlót lerakni, de az nem teljesen stabil. Az egyes parketta elemek mozognak. A párnafák úgy vetemedtek, hogy egyik végére a parkettának ráállva, megemelkedik a másik vége. Nem sokat, nem látványosan, de éppen annyira, hogy ne lehessen laminált padlóval burkolni. A fogadó alzat stabilitását mindenképpen meg kell teremteni legyen az beton, járólap, vagy bármilyen korábbi burkolat.

4.) Terhelhető: A Bauhaus által készített videó legnagyobb mellélövése, hogy a szőnyegpadlóra történő lerakást nemcsak nem tiltják meg, hanem kimondottan javasolják is hőszigetelés céljából. A padlószőnyegre tilos a laminált padlót letenni. Néhány bekezdéssel korábban már szó volt arról, hogy mi történik, ha a laminált padló alá túl vastag alátét kerül. A padlószőnyeg nem biztosít tartást a padlónak, tömörödik még kis terhelés alatt is. Amikor 55-80 kg-os testsúllyal rálépsz a laminált padlóra, a padlószőnyeg tömörödni fog alatta, a laminált padló pedig a terhelési pontban lefelé fog nyomódni, aminek a feszültsége át fog menni az illesztési rendszerbe, hiszen húzni fogja lefelé a kapcsolódó lapokat. És mivel egy 8 mm-es laminált padlónál az illesztési rendszer elég érzékeny, idővel nyikorogni fog, mert lazulni kezd az illesztés, majd teljes egészében el fog egymástól válni a padló. Lehet, hogy csak évek múlva, de meg fog történni.

A lépésálló hungarocell, és az egyéb hő-, hangszigetelés céljából alátétnek szánt dolgokkal (polifoam, vastag filc) nem szabad foglalkozni. A laminált padló lerakása során használható alátétekről szintén egy külön cikkben foglalkozunk.

5.) Higiénikus: Bár technikailag nem tényező, de az egészséged biztosan neked is fontos. A padlószőnyegben lévő poratkák konzerválása nem célszerű, ahogyan a korábban kátrányba fektetett parketta ajzatbetonjának azonnali (kiöntés nélküli) burkolása sem. Nem olyan egetverő dolog, csak az egészségednek az.

A laminált padló lerakása előtt kritikusan fontos az aljzat előkészítése. Ez olyan fontos, hogy már vagy 3x leírtam. Ha a lerakást házilag fogod megcsinálni, és az aljzat előkészítésében nincs gyakorlatod, vagy félsz tőle, esetleg nem is mersz neki vágni, legalább erre hívj szakembert, de semmiképpen ne hagyd figyelmen kívül. Ne próbáld meg elhanyagolni.

ALJZATKIEGYENLÍTÉS VIDEÓ:
Ha szeretnél többet megtudni az aljzat lehetséges hibáinak felismeréséről, annak javításáról, és magáról az aljzatkiegyenlítésről, akkor nézd meg prémium tudástárunkat, ahol közel 1 órás videóban beszélünk, és több oldalas írott anyagban írunk erről a folyamatról. Részletek>>

C.) Eszközök, amire szükséged lesz a laminált padló lerakásakor:

Mielőtt elkezdenéd a laminált padló lerakását, fontos, hogy megbizonyosodj arról, hogy minden szükséges eszköz a rendelkezésedre áll-e.  Több kisebb, és nagyobb volumenű eszköz is kell majd. Mi összesen 20 db-ot számoltunk össze, amit mi használunk a laminált padló lerakása során. Nem mondom, hogy mind elengedhetetlen, de a kényelmes, és szép munkához kell.

A szükséges eszközök felsorolás szintjén:
1. Sniccer: Az alátétek vágásához
2. Beütővas: A padló illesztéséhez
3. Dekopír fűrész: A lapok vágásához (Különösen sarokvágásoknál)
4. Körfűrész: A lapok hosszanti vágásához, plusz ajtóvágáshoz, ha a szint nem bírja el a laminált padlót.
5. Gérvágó: A szegélyezéshez a szögben történő vágásokhoz.
6. Fúró és/vagy kinyomópisztoly: Szegélyezés, burkolatváltás
7. Műanyag ragasztópisztoly: Sarokszegő ragasztáshoz
8. Fémfűrész: Burkolatváltó méretre vágásához
9. Fugázók: Szegélyezéshez
10. Ceruza
11. Mérőszalag
12. Ék
13. Fa fűrész

Ha alzatot kell kiegyenlítened:
14. Keverőszál, hogy legyen mivel elkeverni a 25 kog-os aljzatkiegyenlítőt
15. Keverőgép (A fúró sokat nem bír el), hogy legyen mivel elkeverni.
16. 20-30l-es vödör, hogy legyen mibe kikeverni az aljzatkiegyenlítőt
17. Teddy henger alapozáshoz
18. Hosszabbító szár, hogy ne kelljen kúsznod
19. Glettvas, hogy legyen mivel elhúzni
20. 10 l-es vödör a víz adagolásához

A kellékekről részletesebben bővebben is írunk egy másik cikkben. Ezeket mi nap mint nap forgatjuk a kezünkbe a laminált padló lerakásakor. Így lehet kényelmesen, és szépen dolgozni. Ezek az eszközök nem kevés anyagi ráfordítást, és utánajárást igényelnek. Ha sikerül a legtöbb gépet bérelni, akkor is a kis kiegészítőkkel 40-50.000 Ft-ba szinte biztos, hogy bele fog kerülni, de lehetsz olyan szerencsés, hogy a barátaidnál valami már meglesz.

Mielőtt nekivágsz a laminált padló lerakásának, azért csinálj egy ellenőrző listát.

D.) A laminált padló lerakása:

Eddig nem volt másról szó, minthogy hogyan kell előkészülni a laminált padló lerakására. De ez nagyon fontos. Ha megfelelően rákészülsz, és előkészíted a tereped, akkor ideális esetben tényleg egyszerű lesz a laminált padló lerakása.

90%-ban tényleg nem kell majd sokat agyalni a dolgokon. Amikor csak arról szól a dolog, hogy rakd, és illeszd össze, addig még szűz kézzel is jól fogsz boldogulni. A maradék 10%, amikor már a beszabásokról fog szólni, lesz a laminált padló lerakásának izzasztóbb része.

Mikor egész, vagy egyenesen vágott szálakat kell a klikk rendszerrel egymáshoz kapcsolni, nem lesz sokkal bonyolultabb, mint a lego.

1 fázis: A párazáró alátét lerakása:

Ha van egy gyönyörűen előkészített 3% nedvesség alatti aljzatod, akkor első lépésnek a párazáró fóliát kell lerakni. A nedvességet megmérheted a fenti módszerrel is, de ha egy kicsit is bizonytalan vagy a nedvesség mértékében, akkor mindenképpen végeztess CM nedvességmérést. Vagy lehet bérelni is készüléket, de ha először csinálnál ilyet, talán jobb segítséget kérni.

Miből áll a CM nedvesség mérés?
Először egy elektromos nedvességmérő készülékkel meg kell határozni, hogy valószínűsíthetően hol a legnedvesebb az aljzat. Ha megvan a pont, akkor itt mintát kell venni. Az aljzatból fel kell törni a mintát, apró darabokra kell törni (acéltálkába), és be kell tölteni az acélpalackba. Ezt a lehető leggyorsabban meg kell csinálni, hiszen a munka során a minta veszít(het) a nedvességtartalmából. Mégcsak nem is szabad szabad kézzel hozzá nyúlni, sem rálehelni, vagy rátüsszenteni. Érzékeny a folyamat, viszont 1 órán belül megvan. Részletesebben nem írjuk most le, mert még 4-5 oldal lenne. Ha érdekel, olvasd el ezt a leírást.

Bármi is legyen a nedvességmérés eredménye, a párazáró fóliát nem szabad elhagyni. Akár a később megjelenhető nedvesség miatt, akár amiatt a 15-20 év garancia miatt, amit a laminált padlóra kapsz. Ha ugyanis nem raksz párazáró fóliát a laminált padló alá, és garanciális kifogásod lesz, szinte biztos, hogy a hibát rá fogják húzni a párazáró fólia hiányára. Mégha szakmailag abszurd is lesz. Gondolhatsz, amit akarsz, de sajnos tudjuk, hogy mennek a dolgok. Nem fogsz belőle jól kikerülni.

A párazáró fóliát a lerakás során 5-8 centivel húzd túl a falra. Mindenképpen lógjon rá a falra, majd a szegélyezés előtt le lehet vágni a felesleget, de ha nem teszed meg, és csak az aljzatra rakod, akkor nem lesz 100%-os a védelem.  A legvalószínűbb, hogy 4×5 m-es kiszerelésben fogod megvenni, ha ennél kisebb a helyiség akkor nem kell majd az átfedésekkel bajlódni. Ha több darabból kell kirakni a helyiséget, akkor mindenképpen kell a 20 cm-es átfedés, amit ragassz is le.

(A párazáró fóliák átfedése miatti szintkülönbséggel ne foglalkozz. A párazáró fólia 0,2 mm vastag. Jelentéktelen lesz azon a 20 cm-es átfedési szakaszon. A lépészaj-csökkentőt viszont nehogy átfedd, de arról még szó lesz.)

2. fázis: Lépészaj-csökkentő lerakása
A lépészaj-csökkentő alátét elég sok funkciót ellát. Csillapítja a lefelé irányuló hangokat, csökkentheti az adott tér lépéshangját, elnyelheti az aljzat kisebb egyenlőtlenségeit, hőt szigetelhet. Ez elég sok funkció ahhoz, hogy az ember komolyan vegyen ennek a kiválasztását. A laminált padló alátéteiről egy külön cikkben írtunk.

Csak nagyon röviden a 3 legfontosabbról:
a.) Habfólia: A legolcsóbb megoldás a lépészaj csökkentésére és a kisebb aljzategyenlőtlenségek elnyelésére. Az anyaga habosított polietilén, vagyis műanyag. A legkevésbé sem környezetbarát, de olcsó, és csökkenti a lépészajt. Viszonylag alacsony teherbírású. Vastagságát tekintve 2-3 mm-es tekercsekben kapható. Nagyon nem tanácsoljuk!
b.) XPS: Tekercsben, vagy táblákban kapható extrudált polisztirol. Az alacsony hővezetési tényezője miatt (0,04 Wmk) remek hőszigetelő, nagy teherbírású.
c.) Parafa: Az egyik legjobb lehetőség együttes hang-, és hőszigetelésre, lépészaj csökkentésre. A parafa alátét a paratölgy kérgéből készül a fa kivágása nélkül.

JÓ TANÁCS: Min. 100 kPa nyomószilárdásgú alátétesz válassz a laminált padlóhoz, és minél komolyabb terhelésnek lesz kitéve, annál inkább haladj a 200-250 kPa felé. A laminált padló recsegésének elkerülése múlhat rajta.

Bármilyen alátétet is válassz a laminált padló alá, ezeket már nem szabad átfedéssel rakni, és a párazáróval ellentétesen elég faltól-falig rakni. Nem kell felhúzni a falra. A padlónál kevesebb lesz a vágási vesztesége. Az alátéteket az illesztéseknél érdemes egymáshoz ragasztani valamilyen széles szalaggal. Festőszalag, vagy 5 cm-es cellux. Nem kötelező, de meg fogja könnyíteni a munkát, mert nem kell annyira óvatosan járni az alátéteken.

3. fázis: A laminált padló lerakása
Ha láttál már videót a youtubeon a laminált padló lerakásáról, akkor láthattad, hogy a leghosszabb 14 perces videóban kb. 3-4 perc foglalkozik az előkészületekkel, amiről eddig itt több mint 14.000 karaktert olvashattál. Az előkészület a legfontosabb folyamat.

De most végre jöhet a lerakás.

Előtte egy fontos figyelmeztetés: A laminált padló fa, és reagál a környezeti hatásokra. A lerakás előtt minimum 48 órát a lakásban kell töltenie, hogy felvegye azt a klímát, ami a lakásban is található. De vigyázz: Ha a lerakás időpontjában a lakásban a várható szint alatt van a pára, vagyis túl száraz a levegő, akkor a beköltözés, és a lakás használata utáni változás miatt a laminált padló nagyot fog dilatálni. Fordított helyzetben pedig veszíteni fog a méretéből, mert lead majd a nedvességtartalmából.

Első esetben a páraszint ugrás következtében kis dilatációs hézag esetén a falra fog nőni a laminált padló, és fel fog púposodni, utóbbi esetben meg lehet, hogy a szegő takarása alól elő fog bújni a vágott lap széle.

Mielőtt elkezded a laminált padló lerakását, feltétlenül mérd meg a lakás páratartalmát. 40-60% közötti mért érték esetén érdemes lerakni a padlót. Ha épp festés volt a napokban, és a pára felment 70-75%-ra, akkor semmiképpen ne kezd el lerakni a laminált padlót. Különösen fontos ez, ha egybefüggő nagy felületet akarsz laminált padlóval burkolni, vagy ha a helyiség hossza a 7 métert felett van.

(Még egy jó tanács: Ha magad rakod le, feltétlenül készíts magadnak ezekről írásos feljegyzést, mint építési napló. rögzíts minden folyamatot, és minden mért értéket. Garanciális probléma esetén, a szakértői személyeddel lehet majd vitatkozni, de a mért tényadatokkal kevésbé.)

ELLENŐRZŐ NAPLÓ:
A laminált padló lerakásából eredő hibák 80-85%-t elkerülheted, ha használod, és vezeted a két oldalas ellenőrző naplónkat. Ha már van rutinod a lakásfelújításban, és nem akarod végignézni a 2 órás lerakási videósorozatot, akkor neked ajánlom ezt az ellenőrző naplót. Ráadásul még megoldókulcsot is mellékelünk. Ezzel a naplóval ügyesebben, határozottabban fogsz tudni nekikezdeni a laminált padló lerakásának. Részletek>>

Most már ideje, hogy elkezdjük lerakni a laminált padlót.

Hol kezd el a lerakást?

Az EPLF szövetség alapelve, és a legtöbb gyártó javaslata, hogy a laminált padlót a beeső fény falára merőlegesen rakjuk le. Ez az ökölszabály alapvető esztétikai alapokon nyugszik. Viszonylag egyszerű elv, de számtalan eset van, amikor az élet ezt felülírja. Gondoljunk csak arra, hogy mi van akkor ha van egy folyosó, ami befut egy amerikai konyhás nappaliba, és a beeső fény helyiségenként változik.

A lerakási irány megváltoztatása, és az indulási pont meghatározása nemcsak esztétikailag fontos, de a kivitelezést is meghatározhatja. Nem mindegy, hogy melyik sarokban kezded el lerakni a laminált padlót.

Néhány szituáció:

Azt a sarkot válaszd, amelyiknél az a fal van, ami a szabások végett bonyolultabb (pl: ajtó van a falon). Vagy azt a sarkot, amelyiknél fut például úgy valamilyen szerelvény, ami meglehetősen közel van a padlóhoz, és nem fogod tudni a laminált padlót megbillenteni, mert nem lesz elég magasság hozzá. Ilyen eset például, amikor egy gázcső, fűtéscső csak pár centire fut a padló felett. Ez esetben mindenképpen azzal a sarokkal kell kezdeni a laminált padló lerakását, amelyik falon van ez a gubanc. Az elején könnyebb dolgozni, mert nagyobb a mozgástered.

Azt a sarkot válaszd, ahol fontosabb az egyenes futás: Tegyük fel, hogy a nappalit egybe burkolod egy folyosóval. Ilyen esetben érdemes a folyosó felőli fallal kezdeni a lerakást, mert itt még biztosan egyenes lesz a futás. Előfordulhat ugyanis,  hogy a falak nem párhuzamosak egymással. És az utolsó sornál ki fog bukni 2-3 cm eltérés. Ha ez azon a falon jelenik meg, ahol a folyosó belefut a nappaliba, akkor ott fog éktelenkedni egy egyébként nagyon szép hosszú szakaszon.

De mi van akkor, ha több szempontot is mérlegelni kell az indulási pont kiválasztásakor. Hogyan mérlegelj? Mi van, ha bonyolultabb az alaprajzod? A laminált padló lerakással kapcsolatos videósorozatban külön részben foglalkozunk ezzel. Több alaprajzot is kielemezünk.

Miért fontos ez?
Gondolt végig. Végigraksz több sor laminált padlót, majd egyszer csak jön a sor, ahol a fütés csővel gubanc van a sor végén. Hogy fogom megbillenteni, és betenni a laminált padlót az előző sor illesztésébe, ha nem fogod tudni a lapot csak 2 cm-re megemelni? Sehogy! Ha ez a gubanc a sor elejére esik, akkor a lapot be kell illesztened a sorba a lehető legközelebb a csőhöz, majd a cipőddel a felületét rúgva szépen a helyére lököd még 5 cm-t a padlót. Vagy elegánsabban használhatsz beütővasat is, de azzal könnyebb szétverni az illesztési rendszert, míg a felület befelé rugdosásával semmi baja nem fog esni a padlónak. És még az érzés is olyan lesz, mintha száz éve ezt csinálnád.

(Ne aggódj, ha elszúrnád. A laminált padlóba az a jó, hogy soronként változtathatod a lerakási irányt, vagyis rakhatod balról jobbra, és jobbról balra is.)

Most, hogy tudod, hol kezd el a laminált padló lerakását, ideje lerakni az első sort.

E.) Az első sor laminált padló lerakása:

Az első sor laminált padló lerakása piszok egyszerű, hiszen a lapokat csak a rövidebb oldalon kell egymáshoz illeszteni. Látszólag nincs semmi különösebb bonyodalom. de pontosan amiatt, hogy a lapokat csak a rövidebb oldal fogja össze, kell a legjobban vigyázni arra, hogy az illesztés valóban pontos legyen. A rövidebb oldalon műanyag klikkes padlóknál különösebben, mert ezek a lapok, mint kés a vajban csúsznak be egymáshoz, és válnak is el, ha nincs mi a hosszabb oldalon összefogja.

Ha rosszul lesz illesztve, és az élek nem zárnak pontosan, az a következő sorban még inkább meg fog mutatkozni, és ez végig fog kísérni a teljes felületen. Ezt hívjuk mi fűrészfogasodásnak.

Ilyenkor érdemes az egész első sort újrarakni, vagy kicserélni a lapokat, megnézni, hogy a többi sor újrarakásával megszűnik-e a gond, és az első sor kiszedett lapjaival később tovább lehet próbálkozni. Érdemes azonban ezeket alaposan megnézni, hogy nincs-e hiba a lapokkal, mert akár egy is elég ahhoz, hogy a fűrészfogasodás újra kialakuljon.

Ha végigraktad az első sort, lehet, hogy peched van, és az alábbi dologgal találkozol:

a.) A sor végéről csak egy kis darab hiányzik
b.) Az utolsó lapot pont úgy rakod le, hogy nem kell vágni
c.) Az utolsó lapból csak egy kis darabot kell levágni
d.) Minden oké, és nincs peched

A megoldás nem nehéz, de mivel ez az első alkalom, hogy le fogod rakni a laminált padlót, és a Nagy könyvben mindig azt mondják, hogy a leeső darabbal folytasd a következő sort, itt most gondba leszel. Mert a Nagy könyv azt is mondja, hogy 20 cm-nél kisebb darabot ne rakj le (majd megcáfoljuk), és azt is, hogy a rövid oldali illesztések soronként legalább 30 cm-re essenek egymástól (ezt nem fogjuk megcáfolni).

Viszont, ha azzal folytatod a lerakást, ami maradt, akkor többszörösen is hibázol.

A megoldás valójában egyszerű:

a.) A sor végéről csak egy kis darab hiányzik:
Menj a sor elejére, és az indító lap elejéből vágj le pont akkora darabot, hogy a sor végén az eltolás miatt meglegyen legalább a minimális hely (Nagy könyv szerint 20 cm, de majd megírjuk a cáfolatunkat). A levágott darab az elejéről, lehet, majd egy sor befejező vége.

b.) Az utolsó lapot pont úgy rakod le, hogy nem kell vágni:
Tök jó, de ne örülj előre. Ez valószínűleg most volt így utoljára. Ha végig gondolod, hogy ez mit jelent, gyorsan le fogsz mondani az örömről. Ha így hagyod, akkor a következő sort egy min. 30 cm-es szállal kell kezdened. Ha egy 128 cm-es lécet mondjuk 80/48 cm-es darabokra vágsz, és indítod a következő sort újra egész darabbal fogod kezdeni. Az egész tök szimetrikus lesz, mint egy sorminta. Egész szál-48/80 szál-egész szál-48/80 szál…stb.

Ebbe bele kell avatkozni, és hidd el, jobban jársz (kezdőként), ha már az elsőnél a sor első szálából egy kicsit (30 cm-t) levágsz, és akkor jobban fogod tudni rakni mintában a laminált padlót. 3 változó hosszúságú indító lapnál már egész más hatást lehet elérni. Persze arra figyelni kell, hogy a két egymás feletti indító lapnál a különbség méretben ne legyen kisebb, mint 30 cm, mert akkor túl közel lesz egymáshoz a rövid oldali kötés.

c.) Az utolsó lapból csak egy kis darabot kell levágni:
Ha pár cm-es darabról beszélünk, akkor ez valójában hasonló probléma, mint a b.) esetében. A megoldás is ugyan az. Az első szálat vágd rövidebbre az induló oldalon 15-20 cm-el.

(A fenti esetekben ne felejtsd el azt sem, hogy a szobák lehet, hogy nyílnak kicsit, és nem párhuzamosak a falat. Lehet, hogy a sarkokban ugyan annyi a távolság, de ha középen +2-3 cm több, akkor ha arra játszol, hogy jól kijön a sor, és tök jő, hogy nem kell vágni, lehet, hogy 4-5 sor után már nem így lesz.)

d.) Minden oké, nincs peched:
Ez tök jó, de ettől függetlenül figyelj a kötésekre. Biztos lesz majd olyan sor, amikor nem mehetsz fejjel a falnak, és át kell gondolni, hogy milyen hosszú szállal indíts, hogy meglegyen a min. 30 cm-es kötési táv, és legyen változatos a futás. Ezt akár megvariálhatod azzal is, hogy jobbról balra, majd barról jobbra is rakod a sorokat.

A RÖVID OLDALI VÁGÁSRÓL:

A laminált padló rövid oldali vágásánál mindig figyelj arra, hogy a kiméréskor ne falig mérd a vágandó lap hosszát, hanem hagyj helyet a tágulási hézagnak. A méréskor figyelj arra, hogy az illesztendő rövid oldal nézzen a fal felé, ugyanis csak ezt a felét lehet hozzáilleszteni a sorban előtte lévő elemhez.

Dekorral fölfelé rajzolj és vágj. A (laminált laphoz való fűrészlappal -> felfelé néző fogak) dekopír, giotin a felső felületen sokkal szebben vág, mint az alsó részen. Viszont a dekort fogod nézni, és nem jó, ha a vágás során a dekor sérül. A legjobb, ha tesa (festő) szalaggal jelölöd be a vágás helyét, hogy a vágás során a dekopír talpa véletlenül se sértse meg a dekort, de egy jó kopásállóságú padlónak ezt ki kell bírnia. (Ha a dekopírba sima fűrészlap van, akkor alulról vágd a padlót.)

Egyenes falak esetén a vágandó lapot elég csak egy helyen megjelölni, és egy derékszöggel (vonaltó, másik laminált lap) végigjelölni a vágási irányt. Viszont, ha nagyot ferdül a fal adott szakaszon, akkor a laminált lapnál a vágási irányt alul-felül meg kell jelölni. Tegyük fel, hogy 1 cm tágulási hézagot számolsz, amit még pont eltakar az egyenes 6 cm-es szegő. Megjelölöd felül, és derékszöggel lehúzód a vágási irányt. Csakhogy a fal épp ferdül, és ami felül még 1 cm, az lent már 1,3 cm.  Vagyis a szegő alól ki fog lógni 3 mm, ami alatt nem lesz padló. Persze nem marad így, mert biztos újra fogod vágni egy másik lappal, csak most lett egy vágási hulladékod.

Figyelj a dilatációs hézagra, és a megfelelő illesztési irányokra.

HURRÁ, leraktad az első sort!

Mindenki azt mondja, hogy a laminált padló lerakása egyszerű. Ugye milyen igazuk van?

The post Laminált padló lerakása lépésről lépésre kezdőtől haladóig appeared first on Dev wp clone.

Az (esztrich) beton száradási idejének figyelembe vétele kritikusan fontos. A baj az, hogy ha megkérdeznénk szakembereket, hogy mikortól burkolható a friss (esztrich) beton, általában ilyen válaszokat kapnánk.

1. 28 nappal a betonozás után
2. Minden egyes cm után 1 hét
3. Amikor már járható
4. Ha ráragasztunk egy fóliát a széleken, és a belső része nem nedvesedik be 1 nap után

Az (esztrich) beton száradási ideje ennél sokkal összetettebb. Csak egy egyszerű hétköznapi példát had hozzak fel. Kimosol mosógéppel 5 kg ruhát, és nyáron, amikor már hetek óta nem esett az eső, kiteríted azokat száradni. Esélyes, hogy a ruha már délutánra száraz lesz. Majd ugyanezt a ruhát terítsd ki ősszel egy esős héten, amikor a hőmérséklet 12-18 fok között ingadozik. A száradási ideje ugyanannak a ruhának 3-4 nap is lehet. A fél naphoz képes 6-8x annyi.

Az esztrich beton száradása csak laboratóriumi körülmények között lehet lineáris, és kiszámítható.

Az esztrich beton száradását számtalan körülmény befolyásolja.

Vegyük sorra ezeket:

1.Klíma:

Alapvetően két fontos oka van amiért a ruhák nyáron jobban száradnak, mint télen a fürdőben. Az egyik a hőmérséklet, de nem ez az egyetlen. Sőt, ha szigorúak akarunk lenni, akkor nem is a hőmérséklet az, amiért a ruha gyorsan szárad. A levegő víztelítettségétől függ, hogy az felvesz-e még nedvességet a környezetből.

Az, hogy a levegő adott nyomás mellett mekkora vízgőzt tud felvenni az függ a hőmérséklettől. Ez az abszolút páratartalom.

0 C fokon 5 g/m3
5 C fokon 7 g/m3
10 C fokon 9 g/m3
15 C fokon 13 g/m3
20 C fokon 17 g/m3
25 C fokon 23 g/m3
30 C fokon 30g/m3

20 C fokon 50% relatív páratartalomnál a levegő vízgőztartalma 8,5 g/m3. A teljes telítettségig még ugyan ennyit fel tud venni. 60 m2-es 3 m-es belmagasságú légtér esetén ez 60*3*8.5 = 1530 g. Egyszerű kerekítéssel ez kb 1,5 l víz.

Ha semmi mást nem csinálunk csak a 20 C-ról, 25 C fokra melegítjük a levegő hőmérsékletét, akkor az köbméterenként máris 23 g vízgőzt tud felvenni. A korábbi 8.5 g/m3 vízgőz most már csak 37% relatív páratartalomnak felel meg a korábbi 50 helyett. 60 m2-es 3 m-es belmagasságú tér esetén a még felvehető víz mennyisége 2,6 l.

Az esztrich beton száradása pontosan ezen páros (hőmérséklet/relatív páratartalom) nehezen szabályozható volta miatt sosem lesz lineáris, és pontosan kiszámítható. Ha 3 napos hosszú hétvége miatt a területről levonul mindenki, és a környezetet bezárjuk, akkor minimális száradás fog történni.  A napközben felmelegedett 25 C fokos levegő 23 g/m3 levegőt is képes megtartani, de ha ez este visszahűl 20 C fokra, akkor a többlet nedvesség kicsapódik, és az esztrich beton újra felszívja azt.

Megeshet, hogy a 3 nap alatt az esztrich beton semmit sem szárad.

TIPP: Ha huzatos közegben esztrich betonozol (nyílt tér, nem beépített nyílászárók), akkor a beton felső rétegét a huzat gyorsabban ki fogja szárítani. A esztrich beton felső rétegéből a nedvesség túl gyorsan távozni fog, megköt a felső réteg, és amikor az alsóbb területkről a nedvesség felfelé (ami a természetes útja) utat fog törni magának. A beton megrepedhet, de a felület felszínére kiülő „cementlé” rontani fogja a felső réteg műszaki tulajdonságait. Egy rossz húzó-tapadó szilárdságú esztrich beton felületre ragasztott tömör fa parketta a későbbi dilatáció során simán fel fogja magát szakítani az esztrich réteggel együtt.

2. Klíma szabályozási lehetőség:

A fenti példákból már jól látod, hogy az esztrich beton száradási ideje nagyban függ attól, hogy mennyire tudunk beavatkozni abba, hogy az esztrich beton valóban tudjon szárazni, mégpedig úgy, hogy befolyásoljuk a levegő hőmérsékletét, és relatív páratartalmát.

A rövid, gyakori szellőztetés egy jó lehetőség. De nem mindegy, hogy milyen hőmérsékletű, és nedvességtartalmú levegőt engedünk be. He beengedünk egy kevesebb vízgőzt felvenni képes alacsonyabb hőmérsékletű levegőt, nem biztos hogy jobban járunk. Az éjszakai szellőztetést mindenképpen érdemes kerülni.

25 C fokon 90%-os relatív páratartalomnál 20,7 g/m3 a levegő vízgőztartalma. Ha beengedünk egy 19 C fokos 35%-os páratartalmú levegőt, akkor az 5,6 g/m3 mellé még kb. még 9,4 g/m3 tudna felvenni, vagyis kevesebbet, mint amit már tartalmaz a beltér, vagyis szinte semmi száradásra nem lehet számítani. Ha hasonló, vagy magasabb hőmérsékletű, de alacsonyabb páratartalmú levegőt tudunk beengedni, azzal tudjuk segíteni a száradást.

Értelem szerűen ezt nappali körülmények között fogjuk megtalálni.

Vagy segítünk mesterségesen:
A levegő melegítésével, és egy páramentesítő gép üzemeltetésével a levegőt viszonylag kisebb ingadozási tartománnyal egy ideálisabb intervallumban tudjuk tartani, segítve ezzel a száradást. A hőmérséklettel érdemes óvatosan bánni, mert a túl magas hőmérséklet tönkre tudja tenni az esztrich betont.

Ha sikerül a klímát 50-60% relatív páratartalmi szinten, a hőmérsékletet 20-25 C fokon tartani, akkor azzal sokat segíthetünk az egyenletes száradás érdekében.

3. További nedvességgel járó munkák:

Az esztrich beton száradása a környezeti körülményektől erősen függ. Ezeket a környezeti körülményeket minden nedvességgel járó, páranövelő építési munka rontja. A vakolás, festés hasonlóan sok nedvesség elpárolgást fog jelenteni.

Érdemes számolni azzal is, hogy hogyan ütemezzük a belső munkákat, és azok mennyire befolyásolhatják az esztrich beton száradását. Várhatjuk az aljzatbeton kiszáradását, ha közben az egyéb munkák miatti a beton visszanedvesedik.

4. Karbonosodás:

Az esztrich beton cement tartalmának hidratációja során keletkező kalcium-hidroxid a levegőben lévő széndioxiddal kölcsönhatásba lépve a kálcium-karbonáttá és vízzé alakul. Ez a folyamata karbonosodás. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Biztos, ami biztos alapon úgy kalkuláljuk, hogy a beton száradására több hónapot is rászánunk. Vagyis, hogy biztosan megszáradjon az aljzatbeton. Amíg az aljzatbeton nedvességtartalma nem megy 5% alá a karbonosodás nem annyira intenzív. Vagyis eleinte úgy fog történni minden, ahogy azt várjuk.

Aztán az esztrich beton eléri a burkolhatósági 2%-os nedvességtartalmat. De mivel túlbiztosítottuk magunkat, a burkolásra még hónapokig nem kerül sor. Az esztrich beton nagy felületen érintkezik a levegővel, így a kalcium-hidroxid elkezd reakcióba lépni a széndioxiddal. Létre jön a kálcium-karbonát és a víz. Vagyis újra nedves lesz a felülete. Még az is lehet, hogy korábban megmértük CM készülékkel a nedvességtartalmát, és stimmelt is a 2%-os küszöbérték, de mire 2 hónapra jönne a burkolás, a nedvességtartalom újra felment 2% felé.

Az esztrich betont a 2%-os nedvességhatárt elérve a lehető leghamarabb melegburkolni kell.

5. Esztrichbeton összetétele:

Ez még nekem is elég új, és kicsit már mélyvíz, de amit tudok azt megpróbálom összefoglalni. Az esztrich beton száradási ideje függ az esztrich beton összetételétől. Az összetétel felelős azért, hogy milyen lesz az esztrich pórusháztartása. Ezek a pórusok vizet tartalmaznak. A legjelentősebbek a légpórusok (akár szabad szemmel is látható), majd a kapilláris pórusok, végül a gélpórusok.

A kapilláris pórusok víztartalmának mozgékonysága nagy, és gyors ezért az itt található víz az, ami különösen veszélyes a burkolatra, míg a gélpórusokban lévő víz lényegesen lassan mozog. A kapilláris, gél víz tartomány aránya az esztrich beton víz/cement tényezőjétől függ.

Az alacsony víz/cement tényezős esztrich beton alapvetően gyorsabban szárad. Az ideális 0,6-0,5 érték. A legtöbb előrekevert zsákos száraszbeton víz/cement tényező értéke kb 0,6-ra tehető. Megkérdeztük ezzel kapcsolatban a Baumit, Lb-Knauf gyártókat is. Amit megkapjuk a választ az általuk gyártott esztrich víz/cement tényezőjének értékeire vonatkozóan, azonnal megírjuk.

Minél magasabb cementtartalom, minél kevesebb vízszükséglet kell a jó víz/cement tényezőhöz.

Összefoglalva:
Az esztrich beton száradása nagyban függ a beton összetételétől, mert a légpórusokban, kapilláris pórusokban lévő nedvesség veszélyesebb a burkolatra, mint a lényegesen lassabban eltávozó gélpórusokban található víz. 0,5 körüli víz/cement tényező lenne ideális, de a zsákos esztrich betonok átlagos értéke 0,65 körül vannak.

A megfelelő klíma (20-25 C közötti hőmérséklet 50-60% relatív páratartalom) akár mesterséges tartása sokat segít a száradásért. Szükség esetén fűtéssel, és páramentesítővel be lehet avatkozni, de drasztikus klímát nem érdemes kialakítani. Szellőztetni, huzatot csinálni azonban sem a betonozás napján, sem az azt követő 3-4 napban nem szabad csinálni, mert a beton felső rétegének gyors száradásával „megég” a beton.

A karbonátosodás, és a visszanedvesedés miatt nem érdemes túlzottam elhúzni a száradási időt sem. A CM nedvességmérés elengedhetetlen melegburkolás esetén. De ne feledd, hogy egy száraz aljzatbeton még nem feltétlen alkalmas arra, hogy azt leburkoljuk fával. A melegburkolás előtt foglalkozni kell az aljzategyenlőtlenséggel is, téves azt gondolni, hogy megfelelő alátéttel az aljzategyenlőtlenség elcsalható.

The post (Esztrich) beton száradási ideje melegburkolás esetén appeared first on Dev wp clone.

Amikor azt mondom, hogy könnyű, nem árulok zsákbamacskát. A laminált padló lerakásáról készült cikkben (több mint 20.0000 karakter, és még nincs vége), már láthattad, hogy komolyan vesszük, amikor útmutatókat készítünk. Igyekeztünk most is mindent leírni, amivel találkozhatsz, de 12 munkafázisnál nem jutottunk messzebbre.

Vannak köztük pár percesek, és időigényesebbek is, de a 12 egyben azt is jelenti, hogy van vége 🙂 Ha ezt követed nem hibázhatsz.

A laminált padló felszedése, és az úsztatott, esetleg szögelt szalagparketta felszedése nem sokban különbözik egymástól. Amit klikk rendszerrel kell lerakni, annak felszedése szinte teljesen megegyezik a laminált padlónál olvasottakkal. Ez a leírás úsztatott szalagparketta felszedésére is használható lesz.

Kezdjünk neki!

Laminált padló felszedése 12 munkafázisban:

1.) Készíts egy gyors alaprajzot:
Ha egyetlen egyszerű helyiségben kell felszedned a laminált padlót, amit viszonylag rövid időn belül vissza is fogsz tenni, akkor erre a lépésre nem feltétlen van szükséged. Az alaprajz csak biztonság kedvéért kell. Rajzold fel a helyiségek alaprajzát, ahol a laminált padlót fel fogod szedni. Nem kell méretarányos, szép alaprajzot készítened, csak fontos, hogy alakjáról fel tudd ismerni, hogy melyik melyik sarok. Egy-két dolgot fogunk jelölni rajta.

Most gyorsan rajzolj egy egyszerű alaprajzot. Ha megvan, akkor haladj tovább.

2.) Válaszd ki, honnan kezded felszedni a szegőt:
Mielőtt elkezded felszedni a laminált padlót, fel kell szedni a szegőléceket. Ez lesz talán a legmacerásabb, és a legtöbb odafigyelést igénylő munkafolyamat. A laminált padló rögzítés nélkül van lerakva az aljzatra, de a szegőt többféleképpen szokták rögzíteni. A lejellemzőbb, hogy ragasztják, és szögelik. Ennek felszedésekor figyelmesebben kell eljárni, hogy a falat, és a szegőt ne sértsük majd meg.  A szegő felszedését érdemes egy saroknál kezdeni, vagy ott, ahol úgy érzed a legkönnyebb lesz elkezdened, és óramutató járásával megegyező, vagy eltérő, de folyamatos irányba haladni. Ezt a pontot, és az irányt jelöld meg a korábban felrajzolt alaprajzodra. Több helyiség esetén az alaprajzon jelöld meg egy betűvel a helyiséget. Felszedéskor a betűjel+sorszám kombinációval fogjuk megjelölni a szegőket, hogy biztosan minden az eredeti helyére kerüljön vissza.

PL: Nappali (N), Hálószoba (H), Előszoba (E)…stb.

Csak elővigyázatosság, hogy nehogy belekeveredj!

(A szegőnél lesznek hosszabb, akár 2 m-t meghaladó szálak, és rövid, akár 10 cm-nél is kisebbek. A hosszabb szálakat egymás mellé fektetve tárold, a rövideket egy külön szatyorba mellette. Ezeket sajnos nem fogod tudni sorrend szerint egymás mellé, egymásra halmozni, mint majd a lamináltnál fogjuk.)

3.) Akril, fuga megvágása:
Ha a szegélyezésnél korábban szép munkát végeztek, akkor a szegő alul felül ki van fugázva. Felül vélhetően akrillal, alul színes tömítő fugázóval. Előbbit mindenképpen be kell vágni snicerrel. Óvatosan a fal tövénél haladva vágd át az akrillt. A sniccer pengéje menjen be a szegő mögé, hogy biztos teljesen át legyen vágva. Ne kapkodj! Ha gyorsan túl akarsz lenni rajta, és a penge kiszalad a fal mögül, akkor végigvágod a szegő tetejét, amiért majd bosszankodhatsz. (Az alsó tömítő fugázó már engedni fog, bevágás nélkül is, de ha az akrillt felül nem vágod át mindenhol, akkor a szegő felszedésekor valószínű, hogy a festés is jönni fog.)

4.) Szilikon ragasztó elvágása:
Ha a szegőlécet ragasztották, akkor erre a lépésre mindenképpen szükség van. Egy vékony pengéjű késsel a szegő mögé kell nyúlni óvatosan, és mintha egy karéj kenyeret vágnál le, végig kell vágnod a szegő mögött a szilikon ragasztót. Könnyebb a szegő mögé nyúlni, ha előtte egy spaklival kicsit mögé nyúlsz.

Ha nem tudod, hogy ragasztották/szegelték a szegőt, vagy klipsszel lett feltéve, akkor a következő két dolgot csináld. Első lépésként az akrill megvásága során nézd meg, hogy van-e valahol szög a szegőlécben. Ha klipsszel tették fel, akkor az akrill átvágását követően a szegőt felfelé húzva lehet leemelni a klipszről. A klipsz olyan, mint egy akasztó.

5.) Szegő eltávolítása:
Ha átvágtad a szilikon ragasztót, lehet, hogy már enged is a szegő a falról, de előfordulhat, hogy néhány szög is fogja. Mivel a szegőből nem fogod tudni kihúzni a szöget (amíg falon van semmiképpen), készülj fel, hogy szöggel együtt fog jönni a szegő. Tégy egy spaklit a szegő mögé közvetlenül a szögnél és óvatosan lassú mozdulattal feszítsd ki a szöget. A spakli azért ideális, mert a feszítés ereje a szegő élénél nagy területet ér, és nem fog megsérülni, mintha egy vékony csavarhúzóval feszítgetnéd. A szög engedni fog anélkül, hogy az átszakadna a szegőn.

6.) Sorszámozd a szegőt:
Egyesével számozz meg minden darabot. Ha lehet rögtön azután, hogy leszedted, nehogy egy darab elkeveredjen, mert ezzel a visszarakást teljesen megnehezítheted. A betű, sorszámot természetesen a szegő hátoldalára írd fel, semmiképpen ne a dekorra. Ha több helyiségben is felszeded a szegőt, akkor ne felejtsd el ráírni a helyiség betűjelét is (pl: N-1,H-1). Csak egy apró tanács. A 6-9 számokat alul jelöld meg egy vonallal, nehogy a 6-t 9-nek nézd vagy fordítva.

A leszedett szegőket ideális helyiségenként kötegelve tárolni. Érdemes a hosszú szálakat egy festőszalaggal körbetekerni, a kis darabokat pedig szatyorba tenni.

Ha megvan a szegő kezdhetjük felszedni a laminált padlót.

Folytatás? A laminált padló felszedésének következő 6 lépése csak előfizetőnknek érhető el. Mindössze egyszeri 4990 Ft-ért hozzájuthatsz ezen a cikken felül több segédlethez, útmutatóhoz, segítséget kérhetsz szakértőinktől. Minden segítséget megkapsz, amire a parkettázás során szükséged lehet.

The post Laminált padló felszedés lépésről lépésre appeared first on Dev wp clone.

Vegyünk egy egyszerű példát, mégis csak abból tanulunk a legjobban.

Adott egy 18 fokos lépcső. Az egyszerűség kedvéért nincs benne forduló, és teljesen egyenes fokokból áll. A rugdosót, és a járórészt is szeretnénk burkolni.

Egy lépcsőfok mérete:
Járórész: 90 cm x 26 cm
Rugdosó: 90 cm x 17 cm

A példa kedvéért vegyük a laminált padlót, aminek elég sztenderd a mérete. Egy laminált padló mérete 128 x 19 cm.

A járórész felületénél szükség van 2 szálra (90 cm x 19 cm + 90 cm x 7 cm). A veszteség lesz egy 38×19 cm-es darab, és egy 90 x 12 cm-es, valamint egy 38×19 cm-es darab, ami ez esetben nem lesz felhasználható. A lapok nút-féder, apa-anya, induló-záró, pozitív-negatív, vagy hívjuk bárminek éle miatt a 12 cm széles elem nem lesz felhasználható a 7 cm széles részre, mert az nem fog kapcsolódni a 19-es elemhez.

A rugdosónál szükség van 1 szálra (90 cm x 17 cm). A veszteség egy 2 cm-es csík, és egy 38 cm-es darab lesz, szintén használhatatlan.

Vagyis 1 lépcsőfokra 3 szál laminált padló kell. 18 fok esetén ez 54 db. Ha 9 db laminált padló van egy csomagban (csak a példánkban, mert ez változó), ami 2,22 m2, akkor az pont 6 csomag, azaz 13,32 m2. A pont elég, pont hogy nem elég! Csak 1 darab kell legyen a csomagban, aminek sérült a nútja, hibás a dekorja, és máris nem lesz elég a 6 csomag.

Vagyis a 18 lépcsőfokra 7 csomag laminált padló kéne, ami összesen 15,54 m2.

Ha szimplán a felületek területét adnánk össze, akkor a felület (18*(0,9×0,26+0,9×0,17)) 6,964 m2 lenne. 10%-os veszteséggel együtt 7,66 m2, ami – 2,22 m2/csomaggal számolva – 4 csomag lenne (8,88 m2). Ez a 4 csomag összesen 36 szál lenne, ami összesen 12 lépcsőfokra lenne elegendő a 18 helyett.

Ha kicsit sok volt ez most, megértem, de ha majd leülsz, hogy megnézd a saját lépcsőd méreteit, meg fogod érteni azt, amiről most beszéltem.

Csak két lehetőség van, hogy kevesebb veszteséggel ússza meg az ember. Az egyik, hogy csúnyán, merőlegesen parkettázza le az ember a lépcsőt, de ez annyira nem dekoratív, hogy én ilyen még az ellenségemnek sem kívánnék.

A másik, ha a parkettás ügyesebben játszik a számításokkal, és tervezésekkel, de ez a plusz munkafolyamat általában többe kerül, mint az így megspórolt parketta bekerülési költsége. Mert ilyenkor annyira kell figyelni a lécekre, hogy mikor melyik szálhoz nyúl az ember, hogy hogy szabja be azokat, hogy sokkal tovább tart a lépcső parkettázása, így jelentősen megnő a burkolási díj is.

A harmadik mód a veszteség minimalizálására, ha a parketta kiválasztásakor figyelembe veszed a lépcső méretét, és egy olyan széles panelú padlót, dekort veszel, aminél a legkevesebb a vágási hulladék. Bár csupán a méret alapján dönteni egy padló mellett nagy meggondolatlanság lenne.

A legjobb, ha elfogadod, hogy a lépcső parkettázásakor sok hulladékod fog keletkezni, és örülsz, hogy az egyedi lépcső készítéséhez képest még így is a zsebedben maradt 200.000-300.000 Ft.

The post Ezért kell egy 7 m2-nyi lépcsőre 15,54 m2 parkettát kalkulálni appeared first on Dev wp clone.

A kérdés nem hülyeség!

Ha úgy szeded fel a parkettát, hogy előtte nem kötegeled megfelelően, nem sorszámozod, akkor máris elbuktad a parketta felújítást. Senki nem fogja neked visszarakni. Jó ha tudod, hogy a csaphornyos, Magyarországon tipikusan halszálka mintába lerakott parketta csak úgy szedhető fel, ha az eredeti helyére, az eredeti lécekkel szomszédosan van visszarakva. Mint egy puzzle, csak éppen nincs rajta semmi összefüggő minta.

Ha fogod és felszeded a csaphornyos parkettát, és bevágod a léceket a sarokba, akkor a parkettások vagy faképnél fognak hagyni, vagy a gatyád is rá fog menni, hogy a munkadíját egy ilyen mutatványnak kifizesd. Csak, hogy érzékeltessem miről van szó. Kb 1 m2-nyi felületet kellett visszaraknunk a héten, ami rendes kötegelés esetén 1 óra lenne, így azonban 4 órát szenvedtünk míg a puzzle ki lett rakva. Pedig csak 1 mny-nyi parkettából kellett válogatni.

A 30-40 év alatt az egyes elemek vetemedtek, ami miatt a szálak többsége teljesen egyéni méretet, és alakzatot vett fel. Ez elsőre nem tűnik fel, de itt minden mm számít. Egy felszedett parketta léc mellé nem rakhatsz mást, mint ami korábban is mellett volt. Kivéve pár ritka esetet. Ezért is mindennél fontosabb a parketta megfelelő kötegelése, sorszámozása.

Egy most futó projektünknél kb 3 m2-t kellene lerakni, ami 1 nap alatt meglenne, de már lassan a 10. nap megy rá.

Szóval ne ess abba a hibába, hogy a parkettát kötegelés nélkül, csak úgy valahová ledobálva szeded fel, vagy szedeted fel valakivel, mert a parkettásod vagy faképnél fog hagyni, vagy kapsz egy borsós számlát, és majd foghatod a fejed, hogy „Nem erről volt szó”.

A parkettásod mikor árajánlatot ad, vagy felmérést készít, azokkal a körülményekkel számol, amikkel a felmérés pillanatában találkozott. Ha nem abban az állapotban kapja meg a területet, mint amiben a felmérést készítette, ne csodálkozz, ha ezt követően új megállapodás fog születni. Nagyon nem mindegy, hogy a parkettásnak azt a parkettát kell visszaraknia, amit ő maga fog felszedni, vagy amit majd mást felszed. Nem sorszámozza, széttöri, elhányja. És 1 óra alatt csinál egy 1 órás visszarakandó munkából 1-2 naposat, neked pedig a 10.000 Ft-os munkadíjból 40-50.000-t.

Hogyan kötegeld a parkettákat?

A legegyszerűbb, ha minden lécet egymás mellé rakva gyűjtesz, miközben soronként sorszámozod a parkettákat. Sorszámozhatsz minden parkettát egyesével, de ez sokkal hosszabb idő, és ettől függetlenül figyelni kell arra, hogy később a lécek sorba legyenek rendezve.

De minden sokkal könnyebb, ha ezt a parkettásodra bízod! Ne ess neki te, vagy a fűtésszerelőd, pláne ne a kőművesed. Mert a sorrend, a kötegelés csak az egyik dolog. A bontás során sérült nútok meg a következő.

The post Kötegeld a parkettát, és ne bontsd fel ész nélkül! appeared first on Dev wp clone.

Így amikor csak szegélyezést végzünk ezeket a sarokprofilokat rendre kidobatjuk a megrendelővel. Oda jobban illenek. Ennél ugyanis sokkal szebb megoldások léteznek. Csak sajnos ezt neked senki nem mondja. Bár egyre több parkettás boltban figyelnek erre oda, a barkácsáruházakban még ezt dobják oda az emberhez, és az önjelölt parkettások, kóklerek is ezzel dolgoznak. Könnyebb vele eltakarni a csúnyán levágott sarkokat.

Pedig nem kellenek a profilok. (Gépi) Gérvágóval lényegesen elegánsabb, ha a szegő saját anyagából csinálunk megfelelő zárómodult.

Erre hoztunk most egy példát. Lehet, hogy az ilyen szakmai finomságokat nem kéne kiadnunk a kezünk közül, mi inkább megosztjuk mindenkivel, csakhogy ne kelljen neked se ezekhez a műanyag vackokhoz nyúlnod, vagy épp a parkettásodnak tudd azt mondani, hogy a műanyag profilok helyett vágja be a szegőt megfelelően.

Meg egyébkén is…

Egyedi záróprofilt készíteni halál egyszerű a gérvágóval:

No, de hogy is?

Van még egy megoldás a sarkok bevágására, amiről hamarosan csinálunk egy útmutatót, vagy lehet megtartjuk magunknak. Ezzel már el fogsz tudni indulni. Egy ilyet elvárhatsz majd a parkettásodtól, kiviteleződtől.

A műanyag profilokat meg vidd vissza, vagy dobd ki. Nem kellenek! Ha pedig tudni akarod, mi a véleményünk a rögzítő klipszekről, akkor azt itt olvashatod el.

The post Végelzáró készítés parketta szegőléchez saját anyagból (képekkel) appeared first on Dev wp clone.

Ez finoman szólva is hülyeség! Nekünk igen is lesz vele dolgunk. Nem is kevés!

Egy sztori, ami kb. 100.000 Ft-ba került:
A múlthéten megkerestek minket laminált padló javításával kapcsolatban. Csak halkan jegyzem meg, hogy sajnos ez mostanában igen gyakran megesik. Szóval megkerestek Békásmegyerről, mert a lerakott laminált padló elég komolyan recsegett, annak ellenére, hogy a kivitelezőgárda – mert itt elvileg szakemberek dolgoztak – lelkére volt kötve, hogy ezt a munkát 1.) el ne b—sszák, mert nemcsak, hogy drága volt a laminált (>5.000 ft), de szerencsétlen megbízónak 2.) korábban mindig úgy rakták le a különböző szakik a padlót, hogy az bizony rossz lett.

Most se sikerült azonban. És itt, mint a legtöbb esetben az aljzatkiegyenlítéssel volt a baj. Történetesen ugyanis nem sikerült valami jól. Önterülő aljzatkiegyenlítővel vélték megszüntetni az aljzat egyenlőtlenségeit, de a kiöntésen kívül nem igazán tettek azért, hogy az aljzatkiegyenlítő megfelelően elterüljön a felületen, és egyenletes alapot adjon majd a padlónak.

Az ügyfélnek egyszerűen azt mondták, hogy ez magától elterül, és mivel a neve is önterülő aljzatkiegyenlítő, egy témában nem jártas illető ilyenkor mit is mondhat. Elhiszi a dolgot, mit kekeckedjen, hisz akik csinálják már több éve ezzel foglalkoznak, ő pedig nem sok aljzatot öntött még életében.

Hadd figyelmeztesselek tehát kedves olvasó. Ne dőlj be a kóklereknek, és az aljzatkiegyenlítőnek. A neve ellenére az önterülő aljzatkiegyenlítővel nehéz dolgozni. Nem lehet részletekben kiegyenlíteni vele, és az öntési technikai is, ami a munka java része, nem csak abból áll, hogy azt kiborítod. Iszonyat precíznek kell lenni, mert itt mm-es szintkülönbségek okoznak bajt, amit szabad szemmel nagy felületen laikusként nem igazán fogsz észrevenni.

Nem lehet se homorú, se domború a felület, és minden felületi egyenlőtlenséget meg kell szüntessen. Ráadásul nemigazán van lehetőség a próbálkozásokra.

Az aljzatkiegyenlítésen bukik el minden!

Mi történik, ha el lesz rontva az aljzatkiegyenlítés?

Először észre sem fogod venni. Szépen berendezkedsz, belakod a lakást, és pár hét, esetleg hónap után észreveszed, hogy néhány pontban recsegni kezd a laminált padló illesztése. Talán még mozogni is fogod látni.
Mivel nem azért cserélted ki a padlót, hogy nyikorogjon – idővel pedig megtörjön a klikkrendszere – neked, nincs más lehetőséged, mint kijavíttatni a hibát. A belakott helyiséget ki kell rámolni. A szegőt le kell szedni a falról, a padlót vissza kell bontani, az aljzatot rendbe kell tenni, és újraparkettázni, majd újra visszapakolni. Rémálom, igaz?

Hogyan használd az önterülő aljzatkiegyenlítőt?

Először nem szándékoztam, hogy egy csináld-magad útmutatót is írjak a dologról, mert a gyakorlati tudást nem pótolhatjuk elmélettel. Még is úgy érzem, hogy ahhoz, hogy ki tudd szűrni a kókler szakikat, fontos, hogy beleláss nagyjából abba, hogy hogyan kellene történnie a megfelelő aljzatkiegyenlítésnek.

Az aljzat ellenőrzése:

Manapság igen sokféle felületre lehet aljzatkiegyenlítőt használni. Parkettára, betonra,de akár járólapokra is. Erről később is írni fogunk. Első körben csak annyit szeretnénk írni, hogy az aljzatnak, amit ki szeretnél egyenlíteni, stabilnak, és megfelelő szakító-szilárdságúnak kell lennie. Röviden nem mozoghatnak a parketta,járólap lapjai, nem lehet porhanyós a beton. Beton esetén a nedvességtartalma, aljzatkiegyenlítőtől függően nem lehet magasabb 2-3%-nál.

Nagyon fontos ez, ugyanis túlzott nedvesség esetén a betonból felszabaduló páranyomás alulról felfeszítheti az aljzatkiegyenlítőt.

Az aljzat szilárdságának ellenőrzése (régi építésűeknél) is fontos, ragasztott parketták esetén kiemelten, mert ha csak a felszíne szilárd, és alatta pár milliméterrel már porhanyós a felülete, a padló később könnyen felszakíthatja magát. Az alap, hogy az ember karcolja meg sniccerrel, de a legjobb, ha bizonyos pontokban vésővel feltöri, hogy jobban lássa, mi is van a felszín alatt.

ALJZATKIEGYENLÍTÉS VIDEÓ:
Ha szeretnél többet megtudni az aljzat lehetséges hibáinak felismeréséről, annak javításáról, és magáról az aljzatkiegyenlítésről, akkor nézd meg prémium tudástárunkat, ahol közel 1 órás videóban beszélünk, és több oldalas írott anyagban írunk erről a folyamatról. Részletek>>

Aljzat előkészítése:

Mindig minden az alapozással kezdődik az építőiparban, nincs ez másképp az aljzatkiegyenlítésnél sem. Először meg kell takarítani az aljzatot a portól, és szennyeződésektől. Ha nem tesszük meg, akkor az aljzatkiegyenlítő nem fog tudni jól megtapadni a felületen.

Ez után a felületet le kell alapozni. Ez azért kell, hogy az aljzat ne legyen túl nedvszívó. Bár az önterülő aljzatkiegyenlítő igen folyékony, alapozás nélkül túl gyorsan magába fogja szívni az aljzatkiegyenlítő nedvességét, ami ezért gyorsabban fog megkötni. Nem lesz jó vége! Kapkodáshoz fog vezetni, legrosszabb esetben nem leszünk elég gyorsak, hogy simára húzzuk. Ráadásul alapozás nélkül nem tudjuk garantálni a felület egyenletes nedvszívó képességét. Az alapozás segít javítani a felület, és az aljzatkiegyenlítő közötti kohéziós erőt, vagyis, hogy a két különböző anyag jól tapadjon egymáshoz.

Az alapozás elkerülhetetlen, de különbséget kell tenni nedvszívó, és nem nedvszívó felületek között. Alapozót mindig a felületnek megfelelően kell választani.

A bekevert alapozót sima kenéssel, ecseteléssel, hengereléssel lehet felvinni. Mintha padlót festenél, csak nem kell annyit vacakolni vele.

Kiegyenlítés önterülő aljzatkiegyenlítővel:

Az alapozás után lehet nekilátni az aljzatöntésnek. Akkor végeztük jól a dolgot, ha a kiöntést úgy kezdjük, hogy az alapozó még nem száradt fel teljesen a felületen. Persze az felhasználás szerinti várakozási időt be kell tartani. Az alapszabály, amire figyelni kell, hogy egy felületet/helyiséget csak egybe szabad kiönteni. Az aljzatkiegyenlítő gyorsan köt. Nincs olyan, hogy öntés alatt még kiugrunk egy cigire. Ha elkezded az aljzatkiegyenlítést, akkor azt be kell fejezned. Egy helyiség egy öntés. Csak végszükség esetben (már lakott szoba bútorainak malmozgatás) lehet az öntést két részletben csinálni.

A legjobb, ha a felületet egyszeri bekeveréssel öntjük ki, vagy zsákonként vödrözünk, de akkor nagyon figyelni kell arra, hogy ez is folyamatos legyen. Ehhez azonban kell a sok tapasztalat, és a jó szemmérték. Ha kiöntünk egy zsáknyi aljzatkiegyenlítőt, akkor az elhúzás alatt valaki más keverje be a következő adagot, vagy (ha egyedül csinálod) rögtön az elhúzás után keverjük be. Ilyen esetben szintező bójákat is érdemes használni, hogy ne forduljon elő az a helyzet, hogy a kiegyenlítés után lesz egy szép sima aljzat, de sík már nem.

Az önterülő aljzatkiegyenlítő kiöntésekor a még folyékony anyagot gyorsan sík felületre kell húzni, vagy simító-glettelővel, vagy hosszú szintezővassal. Nem szabad elfelejteni, hogy nem az a lényeg, hogy sima legyen, hanem hogy sík. Attól mert egy aljzat sima, nem feltétlen jelenti hogy sík is. Fontos ellenőrizni a munkát hosszú vízmértékkel. mert gáz, ha az öntés után látszik csak, hogy egy-két helyen az ujjunk is aláfér a vízmérték alá.
3 mm max!!! Ennyi a megengedett. De kiöntéskor azért a 3mm is sok, vagyis amatőr munka.

Ez mindig legyen ellenőrizve, mert ránézésre lehetetlen megmondani, hogy egy felület mennyire sík. Mindegyik annak fog látszani. Nem megfelelően (max 3 mm szintkülönbség) sík aljzatra TILOS parkettát, laminált padlót tenni.

(Elrettentő példaként láttunk már olyat is, ahol a szintkülönbséget utólag a parketta alá benyomkodott papírral oldották meg. Ilyenbe nem szabad belemenni. Nemcsak, hogy gányolás, de semmit nem ér.)

Melegburkolat alá tipikusan nem kell vastagon önteni az aljzatkiegyenlítőt. Persze ez függ a felületi egyenlőtlenségektől is. 5-7 mm-es öntési vastagságnál tüskés hengerre is szükség lesz, hogy az aljzatkiegyenlítő buborékosodását megszüntessük.

Hogyan lehet elrontani az aljzatkiegyenlítést?

Nincs megfelelően megtisztítva az aljzat, nincs lealapozva az öntés előtt, nem jó minőségű aljzatkiegyenlítőt használnak. Az erősan tűző napfény miatti gyors száradás miatt megrepedezik a kiöntött felület, de el lehet ott is rontani, hogy a megengedett rétegnél nagyobb lesz egyszerre kiöntve. Mi szeretünk a Baumit aljzatkiegyenlítővel dolgozni, mert nagyon jól teríthető, jó a tapadása, rövid idő után járható a felülete, és szépen köt meg.

De ahol igazán el lehet rontani aljzatkiegyenlítést az az elhúzás. Mint említettem korábban, az önterülő aljzatkiegyenlítő nem terül el tökéletesen önállóan. Megfelelően el kell húzni, ami gyakorlat, nagyon jó szemmérték nélkül igen nehéz.

ALJZATKIEGYENLÍTÉS VIDEÓ:
Ha szeretnél többet megtudni az aljzat lehetséges hibáinak felismeréséről, annak javításáról, és magáról az aljzatkiegyenlítésről, akkor nézd meg prémium tudástárunkat, ahol közel 1 órás videóban beszélünk, és több oldalas írott anyagban írunk erről a folyamatról. Részletek>>

Mennyi önterülő aljzatkiegyenlítőre lesz szükséged?

Az aljzatkiegyenlítő anyagszükséglete 1,1-1,7 kg/m2/mm, átlagban (az aljzatkiegyenlítők 80%-nál) 1,5 kg/m2/mm. Az önterülő aljzatkiegyenlítők 25 kg-os zsákokban kaphatóak.

Vagyis, ha van egy 20 m2-es helyiség, amit 5 mm-es öntéssel kell kiegyenlíteni (panelnál ez még több is lehet), akkor 20*5*1,5 kb, vagyis 150 kg aljzatkiegyenlítőre van szükség, ami ebben az esetben 6 zsákot jelent. Az aljzatkiegyenlítő mennyiségét érdemes felülkalkulálni. Gondolj bele, hogy elkezded kiönteni a területet, és pont egy zsáknyi fog hiányozni. Ott fogsz állni 17 m2 kiöntött felülettel, kezd szépen megkötni az aljzatkiegyenlítő, és még 3 m2 nincs kiöntve.

Nem mondom, hogy reménytelen, helyre hozhatatlan, de gáz. A keverőszálakat, vödröket áztathatod be, moshatod ki, és tehetsz egy több órás kitérőt. Inkább kalkuláld felül, és ha bontatlan zsákod maradt, akár még vissza is viheted.

Önterülő aljzatkiegyenlítő kalkulátor:

Összeszedtük neked a legjobb önterülő aljzatkiegyenlítők anyagszükségletét, és egy kalkulátorba raktuk. Ha szeretnéd kiszámolni az önterülő anyagszükségletét, akkor használd az önterülő aljzatkiegyenlítő kalkulátort.

Ennyi?

Nagyjából igen. A lényeget tömören, és elméleti szinten most összefoglaltuk. Remélem fel fogod tudni használni, akár abban, hogy magad megcsináld, akár abban, hogy a kivitelezők munkáját szakavatottabb szemmel is ellenőrizni tudd, és elkerüld az olyan szitukat, ami Békásmegyeren volt legutóbb.

A festők bekeverték az aljzatkiegyenlítőt, aztán vödrökkel kiöntögették a felületre, majd bezárták a szobaajtót mondván, majd szépen elterül magába. De nem így lett.

Végül ne feledkezz meg a száradási időről sem!

A kiöntött aljzat 3 óra/mm után lesz járható. Vagyis egy 5 mm vastagon kiöntött aljzat szobahőmérsékleten 15 óra után lesz járható, de burkolható még nem. Nagyon fontos, hogy ki kell várni a száradási időt. És sokat kell szellőztetni. Az aljzatkiegyenlítő tényleges száradási ideje nagyon változó. Függ az öntés vastagságától, a helyiség páratartalmától, a hőmérséklettől. 1-3 nappal érdemes kalkulálni.

Tipp laikusoknak: Mindaddig, amíg a körmöddel meg tudod karcolni az kiöntött aljzatot, és a körmöd alatt marad belőle, akkor még várni kell.

Ha van kérdésed a témával kapcsolatban tedd fel. Azon kevesek közé tartozunk, akik válaszolnak is. Az aljzatkiegyenlítéshez szükséges 6 eszközökről, és azok várható költségeiről itt olvashatsz. Ha nem tudod azonnal felsorolni mind a 6 eszközt, inkább kattints át, és olvasd el.

The post Az önterülő aljzatkiegyenlítő használata (parkettázáskor) valahogy így kéne kinézzen appeared first on Dev wp clone.

A megmaradt parketta lapokból számos dolog készíthető, amitől később még használható lesz, ha szükség lenne rá. Most ágyfejvég ötleteket gyűjtöttünk, amik nagyon mutatósak is tudnak lenni.

Ágyfejvég készítésére legjobban a tömörfa padlólapok alkalmasak. Svédpadló, hajópadló, csaphornyos parketta. Utóbbihoz akár még ingyen is hozzá lehet jutni, mert a régi bérházakban korukból kifolyólag ezeket kezdik felbontani. Nehezebb ágyfejvéget készíteni a laminált padlóból vékonyságuk végett, de ez sem lehetetlen.

Először nézzünk meg 7-8 ötletet, majd beszéljünk egy kicsit a megvalósításról:

Egy ilyen ágyfej védőt 4-5 megmaradt hajópadlólécből is ki tudsz hozni. Megfelelően pácolni, vagy antikolni kell csak, nagyfejű szögekkel díszíteni, és kész is a fejvédő.

A fejvédő mögött bőven elvezethetsz kábeleket, így magára a fejtámlára könnyedén felszerelhetsz lámpát is, amit egy körvágóval másodpercek alatt a helyére szabhatsz. De lehet, hogy csak egy fúróra lesz szükséged.

Ha a falszakasz nem túl nagy az ágyhoz képest, és van elég maradékod, a padlót akár teljesen is felfuttathatod. Itt már inkább ragasztani érdemes a nagy mennyiség miatt. Ez esetben a lécek nem lesznek később felhasználhatóak.

Bontott csaphornyos padlóból, vagy maradékből is lehetnek csodákat művelni. Ehhez a fejvédőhöz csak ez alapszerkezet kell (3x2m léc, faroslemez, vagy megmaradt osb, L alakú pipaléc), és némi elszántság.

Hogyan készíts ágyfejvéget? Mire figyelj?

Először is kell egy alap. Ehhez gyalult falécekre, és farostlemezre, esetleg osb lapra lesz szükséged. És persze csavarokra.

Az ágyfejvég alapja a felhasznált parkettalapok típusától függ. Hagyományos parkettát, mint a fentebb említett halszálkamintás fejvédő, olyan alap kell, mint egy tábla, amire rá ragaszthatod a parketta léceket.

A halszálkamintás fejvédőnél 2 módszert is alkalmazhatsz, attól függően neked melyik szimpatikus. Megteheted azt is, hogy az alap farostlemezre, osb-re ráragasztod az egész szálakat, hogy lelógjon a széle, és az utólag körbevágod.

De egyesével is beszabhatod a szélső elemeket:

Végül meg már csak a felületkezelés marad. Csiszolás, színezés (pác, olaj), és szükség esetén a lakkozás. Ha a szélek vágása nem lett tökéletes, akkor L alakú pipaléccel el tudod azt takarni.

Svédpadlóból, hajópadlóból, lamináltból könnyebb dolgod lesz. Mivel itt hosszú lécekkel fogsz dolgozni, a gyalult faléceken, és a takaró pipaléceken másra nem igazán lesz szükség. Itt ugyanis nem kell mást tenni, mint a „lábazati lécekhez” hozzácsavarozni (lamináltnál inkább ragasztani) a léceket, amit a nút-féder, klikk rendszer megfelelően egybe fog tartani.

Ha itt egész szálakkal dolgozol, akkor ezeket később fel tudod használni, amennyiben a padlódon valami sérülne, vagy gáz lenne. Ilyen esetben a szélekre pipaléceket kell tenni, mert a nút fédert el kell takarni. Ezt azonban ne ragaszt közvetlenül a parkettára, ha később hozzá akarsz nyúlni. Szögeld a lábazathoz, a parkettánál meg maximum 2 oldalas ragasztóval fogd oda.

Már csak egyetlen kérdés marad. Hogyan fogod tudni a falhoz rögzíteni. Bár a fejvég lábakon áll, ez nem túl biztonságos. A falra szerelésnek azonban van egy nagyon egyszerű módja. Fogj egy pár megmaradt gyault lécet. Vágd el hosszanti irányba 45 fokos szögben. Az egyiket a falra fúrd fel, a másikat az ágyfejvédő hátára.

Valahogy így:

Ennyi kell, hogy legyen egy szép ágyfejtámlád. Nem is vészes. Könnyen elkészíthető 1 nap alatt is. Az is jól mutat, ha egy falat parkettával burkolsz.

The post Ágyfejvég ötletek megmaradt fa padló lapokból appeared first on Dev wp clone.

Épp egy ügyfelünk kért meg arra, hogy keressünk ötleteket lépcső dekorálására, mert ő végül olyan megoldás mellett döntött, aminél a lépcső járófelülete lesz csak parkettázva, de a rugdosó már más lesz.

Az összegyűjtött ötleteket úgy döntöttük megosztjuk mindenkivel.

Következzék tehát 6 kreatív ötlet lépcső dekorálására.

Pontosabban a rugdosó dekorálására.

1. Lépcső dekorálása stencilfestéssel:

A stencilezés egy nagyon látványos dekorálási lehetőség. A parkettázott lépcső szabadon maradt rugdosóját stencil festéssel is dekorálhatod. ezt természetesen még a burkolás előtt meg kell csinálni.

2. Lépcső dekorálása festéssel:

A stencilfestésen kívül számtalan mód lehet még dekorálni a rugdosót. A rugdosók különböző színűre festése, vagy azok mintával ellátása is jól tud kinézni. A foltosodás végett ezekből a festékekből érdemes tartalékot hagyni.

3. Rugdosó dekorálása táblafestékkel:

A táblafesték a festett falat krétával rajzolhatóvá, és lemoshatóvá teszi. Ezzel festve a rugdosót egy igen kreatív dekorációt hozhatunk létre. Milyen jó ötlet emlékeztető üzenetek hagyására. Ez biztosan szem előtt lesz.

4. Rugdosó átmenetes tapétázása:

Fotótapétával szintén látványosan lehet dekorálni a parkettázás után szabadon hagyott lépcső rugdosó részét. Elképesztően látványos, és nem utolsó sorban árát tekintve még sokba sem kerül.

5. Lépcső feliratozása:

Nagyon szeretem a falfeliratokat. De ez az ötlet alapvetően nem vett le engem annyira a lábamról. De majd talán téged.

6. Parketta és cementlap:

A fa padlók után a másik nagy kedvencem a cementlapok. Ha ezeket keresztezzük a lépcsőn, akkor abból nagyon látványos dolog is ki tud sülni. Persze itt nem kell feltétlenül cementlapban gondolkodni. Bármilyen dekoratív hidegburkolat jó lehet. Metrócsempe, mozaikcsempe…stb.

Ennek megvan még az az előnye a többivel szemben, hogy ez nem fog koszolódni. Míg a fenti 5 példa rövid, és középtávú, ez bőven lehet hosszú élettartamú is.

Ha van kedvenced a fenti 6 példa közül, vagy lenne neked is egy ötleted, ami innen hiányzik, írd meg a hozzászólásrészben és feltesszük a többi közé. Ha érdekel hogyan lehet a lépcsőt parkettázni, és milyen előnye van, itt tudod elolvasni.

The post Kreatív ötletek lépcső dekorálására appeared first on Dev wp clone.

Bár hozzá teszem az alacsony munkadíj sajnos minőségi romlással jár. Csodák nincsenek. Bízom benne, hogy te nem a legalacsonyabb munkadíjjal dolgozó szakembert keresed, hanem akinél a legjobb kezekben van a padlód. Csak akkor érdemes tovább olvasnod!

Miből áll a laminált padló lerakás ára, munkadíja?

1. A laminált padló, és alátétek lerakásának munkadíja: Az alátétek lerakására (pl:párazáró, polifoam, vagy xps, esetleg parafa) nem szoktak felszámolni semmit, de valahol pont ezzel is játszanak, hogy míg a laminált padló lerakásának a munkadíja alacsony, addig az alátétek lerakása plusz költség. Persze más kérdés, ha az alap alátéteken felül, te valami extra alátétet szeretnél. Vagy ki kell építeni egy jó fogadóaljzatot.

A laminált padló lerakás ára nem mindig lapméret, és vastagság független. Vagyis lehet több a munkadíja egy 12 mm-es 183 cm hosszú 24 cm széles laminált lerakásának, mint egy 8 mm-es 128 cm-esnek 19 cm szélesnek. A laminált padló lerakásának átlagos munkadíja 1.400 – 1.800 Ft négyzetméterenként. Jogos a parkettás részéről, ha egy ilyen Magnum laminált padló lerakását kicsit magasabb összegért vállalja, mert ezekkel nehezebb is dolgozni. Mi azt vettük észre, hogy a laminált padló lerakás ára generálfelújítóknál néha extrém magas, ami akár a 3.000 – 3.500 Ft/m2 díjat is elérheti.

2. Szegélyezés munkadíja: A szegélyezés munkadíja már biztosan nem méretfüggetlen. 4 cm magasságig általában 400 Ft/fm költséggel kell számolni, de felette cm-ként 100-150 Ft plusz költséggel kell számolni /m/cm. Gyakori, hogy a lerakásra mondott alacsonyabb munkadíjat a szegélyezés magasabb díjazásával kompenzálják. Ha ívben kell felrakni a szegőt az bizonyos mértékben emelheti a munkadíjat.

3. Aljzatkiegyenlítés munkadíja: Ritka az az eset, amikor a laminált padlót csak rakni, és szegélyezni kell. Az aljzatot sok esetben elő kell készíteni. Az egyenlőtlenségeket meg kell szüntetni, amit tipikusan aljzatkiegyenlítővel kell megoldani. Az anyagáron felül ennek munkadíja is van. Ennek négyzetméterenkénti díja 670-900 Ft. Az aljzatkiegyenlítést megelőzi egy alapozás. Nem nagy munka, sok helyen nincs munkadíja (nálunk is), csak anyagköltsége, de van ahol ezért felszámítanak munkadíjat.

4. OSB-zés munkadíja: Előfordulhat, hogy OSB-t kell lerakni. Ez régi bérházaknál gyakori, illetve olyan esetekben, amikor hagyományos vakpadlóra tett parkettát szeretnének lamináltra cserélni. Ilyenkor a parkettát fel kell bontani, és a vakpadlóra OSB lapot kell tenni, amire végül fektethetővé válik a laminált padló. AZ OSB lapok anyagárán kívül az OSB lerakásának is van díja, ami természetesen magába foglalja a csavarozási, szabási munkákat is. Négyzetméter munkadíja 800-1000 Ft.

5. A bontásnak is van munkadíja, amennyiben erre szükség van. A korábbi burkolat lerakásának módjától függően ez 500-1000 Ft/m2 is lehet. Más felszedni egy úsztatott laminált padlót (kb. 350 Ft/m2), és más egy vakpadlóra szegezett csaphornyos parkettát (650-1000 Ft/m2), főleg ha utóbbit nem hulladékként kell felszedni, hanem megfelelően kötegelve a későbbi felhasználhatóság érdekébe.

6. Szállítási költségek: A laminált padló lerakásakor gyakori, hogy a kivitelezőnek kell beszereznie segédanyagokat, vagy épp el kell szállítania a felbontott burkolatot. Sajnos ezek nincsenek ingyen, de érdemes előre tisztázni, hogy ha a parkettás szerzi be az aljzatkiegyenlítőt, akkor a kiszállításnak van-e többlet költsége.

Amik miatt a laminált padló lerakásának a munkadíja több lehet:

a.) A szobák formája az átlagosnál jóval bonyolultabb. Pl: kör alakú, vagy négynél több szögű szobák
b.) Extra futási igényed van. Pl: átlósan
c.) Plusz munkát is kérsz: Pl: Az élek clickguarddal történő impregnálását kéred, bútortologatást.
d.) A szegők kifugázását kéred.
e.) A rendelésed nem éri el a minimális szintet. 1-15 m2 laminált padló lerakása a felvonulás, rákészülés végett szinte ugyan annyi munka, mint két 15 m2-es szobáé. Nem várhatod el, hogy kb 5.000 Ft-ért valaki megcsinálja neked a 2 m2 laminált lerakását szegélyezéssel.
f.) Lépcsőt, dobogót, falat, vagy plafont szeretnél burkoltatni.
g.) Az átlagosnál többször kell kiszállni hozzád. A laminált padló lerakására, és az adott munka kivitelezésére van egy becsült norma. Ha nálad egy 2 kiszállásra becsült munkát csak 4-5 kiszállással lehet megoldani, ami nem a parkettásra róható fel, akkor lehet hogy ezekkel utólag el kell számolnod a parkettásnál.

Ami nem szokta befolyásolni a munkadíjat, vagy ingyenes szokott lenni:

a,) Burkolatváltók, élvédők beépítése (kivéve lépcsőnél), de sok helyen erre felszámolnak burkolatváltóként pár 1.000 Ft-t.
b.) Alátétezés (ahogy korábban is említettem)
c.) Dilatáció nélküli átvezetés helyiségeken át. (szakmailag elfogadható mértékkel.)
d.) Határidőre kész legyen.

A laminált padló lerakás ára egy pillanatnyi szituációra vonatkozik:

A laminált padló lerakás ára, vagyis az arra kapott árajánlatod mindig a felméréskori kiindulási állapotra vonatkozóan érvényes. Vagyis, ha felmérik, de végül a konkrét kivitelezésig változik a szituáció, akkor az bizony plusz tételek megjelenését hozhatja. Ez ilyenkor jogos. Egy példa: Csaphornyos parkettára akarod lerakatni a laminált padlót. Erre kapsz egy árajánlatot. Majd menet közben a csaphornyos padlót több helyen felverik, hogy alatta elhúzzák a vakpadlóban a fűtéscsöveket. Majd mikor jön a parkettázás, az már egy olyan aljzattal fog találkozni, ahol több helyen fel van bontva.

A legrosszabb, hogy ilyenkor megsértődsz. A legfontosabb viszont, hogy mindig tájékoztasd a parkettásod, ha az aljzattal, a parkettázással kapcsolatban változások vannak.

Légy résen! Számolj, kalkulálj, és mindig kérj írásos árajánlatot! Láttad már  a munkadíj-kalkulátorunkat? Regisztráció nélküli 🙂

The post Miből áll a laminált padló lerakásának ára, munkadíja pontosan? appeared first on Dev wp clone.